1.Ttel
A npkltszet
A)A npkltszet eredetileg a szjhagyomny tjn terjed, ksbb a npkltszeti mveket lejegyeztk, s mi mr rsos formban ismerhetjk meg ket. A npkltszet azoknak a mveknek az sszessge, melyek szerzjt nem ismerjk, mert a np kzssge hozta ltre ket. Ezek a mvek kzs alkotsok s szjhagyomny tjn terjednek.
Kzjk tartoznak a npi eposzok, npmesk, npmondk s a npballadk. Ezek a npkltszet epikai mvei. (A npballadk lrai s drmai jelleget is mutatnak).A npkltszethez soroljuk a lrai mnembe tartoz npdalokat is. A npkltszet s a mkltszet kztt klcsnhats figyelhet meg. Gyakori, hogy a kltk, rk npkltszeti mveket dolgoznak fel egyni formban.
Ahhoz, hogy a npkltszeti alkotsok rsos formban tovbb ljenek a gyjtknek le kellett ket jegyezni. A npkltszet gyjti gy jegyeztk le a mveket, ahogy a falusi nekmondktl hallottk ket. Nagy mesegyjtk voltak: Arany Lszl, Illys Gyula, Benedek Elek.
A npkltszet egyik legismertebb formja a npdal. A lrai mnembe tartoz alkots az orszg klnbz tjain ms s ms formban fordulnak el. Haznk npdalai temhangslyos verselsek (lteznek szerelmi dalok, bujdos nekek, virgnekek).
A npkltszet egyik legismertebb formja a npdal.
Az epikus mnembe tartoz mfajok jellemzi: verses vagy przai forma.
a)mese: hihetetlen trtnet, tartalma szerint: tndr, llat, csali
b)ballada: tbb vltozat (Kmves Kelemen)
c)eposz: „mg nem talltk meg” Kalevala(finn)
d)npmonda: valsgmag + fiktv trtnet
e)egyb npkltszeti mfajaink: talls krdsek, szlsok, kzmondsok
B)nekelj el egy npdalt vagy mondj el 3 kzmondst s szlst!
|